Ne akard látni mindenáron, hogyan foltoztad össze szívemet. Talán még ott csillog az aranyszál rajta, talán már csak egy láthatatlan pillanat.
Mindeggyé olvad velem.
De akard látni, mindenáron, hogy én, milyen jeleket karcoltam Benned.
-hátígybölcselkedem-
Drága Zohar,
VálaszTörléstudom, hogy közhellyé olvadt már, mikor azt mondjuk, a csend beszél helyettünk néha, és ahelyett, ami el nem mondható...ezt érzem, ahogy olvastalak...gyönyörű gondolat, és sokkal több annál...