a hallgatásnak is. és a betűk szavakká, mondatokká formálásának is.reményeim szerint az én csöndem ideje lejárt és a szavak ismét barátaimmá válva vezetnek majd.
sok az, ami belülről kifelé tekint. és időt szeretnék szánni arra, hogy megkönnyebbülést hozó gondolatokat formázzak
itt
egy új élet pirkadattá szelídült sötét éjjele után
nem tudom pontosan, mikortól számítom új-nak azt, ami most van
mostantól
mert most szaladtak át rajtam a betűk
és nem azon a bizonyos májusi napon
hiszen az "csak egy nap"
szavakkal kimondott évek
hiszen előtte már annyi évig hurcoltam magamban fájdalmat, sértettséget,
elhagyatottságot, meg nem értést, érdektelenséget, undort, dühöt, haragot,
és az utolsó hónapok erőn felül teljesítése
mert az én erőm ennyit bír
hideg,sötét, hosszú folyosók magánya
küzdelem egy életért
ami nem is az enyém
sosem volt az
ma még sokszor gyomron vágnak illetéktelen érzések
a bűntudat
a kétely
a tehettem-e
és a már jól ismert, gyötrő miértmiértmiért?
egyszerűek a válaszok
csak megértésük nem az
május óta az elengedést gyakorolom
a tárgyakon keresztül
még nincs vége
a léleknek több idő kell
ismét kézen kell fognom saját magam
sokadszorra már
de
nem
vagyok
egyedül
Zohar Drága
VálaszTörlés...mindig átérzős és megrázósan mélyemberi olvasni bensőTéged.
"Soha senki sem számít arra, hogy kirántják a lába alól a szőnyeget; az életünket megváltoztató események általában nem jelentik be önmagukat. Az ösztönök és az intuíciók segíthetnek, küldhetnek néhány figyelmeztető jelet, de még ezek sem tudnak felkészíteni arra, hogy "gyökértelennek" fogod érezni magad, amikor a sors a feje tetejére állítja a világodat. Ilyenkor düh, zavar, szomorúság és frusztráció keveredik össze az emberben - valahogy úgy, mint a fehér szemcsék a hógömb belsejében. Évekig eltart, hogy leülepedjen az érzelmi por, de te eközben sem állsz le, mindent elkövetsz annak érdekében, hogy keresztülláss a viharon. - Saul Hudson"
ölellek.
Moha
Drága Moha,
VálaszTörlésköszönöm mindig érzőn értő olvasásod.
és a gondolataidat IS...
ölellek szeretettel,
Z.