Egy nap szerelembe
hullunk hirtelen.
Az is puszta játék,
hidd el ezt nekem!
Porcellán-babácska,
meg játék-huszár...
Oly rövid az élet,
játszani muszáj!...
Régen gőzvasúttal,
pénzzel azután...
Később meg szívekkel -
játszani muszáj!
Játék ez az élet,
hogy is lenne más!
Mosollyal és könnyel
való sorshuzás...
Szerelembe estem,
rámnyitott egy száj...
Játékot találtam -
játszani muszáj!...
Bárhogyan is játszol,
bölcsességhez érsz:
Ha játszol: veszítesz...
ha nem: nem is élsz!...
pénzzel azután...
Később meg szívekkel -
játszani muszáj!
Játék ez az élet,
hogy is lenne más!
Mosollyal és könnyel
való sorshuzás...
Szerelembe estem,
rámnyitott egy száj...
Játékot találtam -
játszani muszáj!...
Bárhogyan is játszol,
bölcsességhez érsz:
Ha játszol: veszítesz...
ha nem: nem is élsz!...
Kedves Zohar!
VálaszTörlésCsodaszép ez a Somlyó Zoltán vers!
A szerelem is játék, néha veszítesz, de rövid életünkhöz ez is hozzá tartozik, élni kell, míg lehet, de ha megtalálod az igazit, csodás lesz életed!!! Élhetsz pillanatokban éveket! Tán örökre!
Ezt kívánom Neked kedves Zohar, tiszta szívből!!!
Szeretettel ölellek.Miki
U. i.:Ezt a verset is elvittem blogomra.
Köszönöm szépen
Kedves Miki,
VálaszTörlésa szerelem pillanatok játéka, amely idővé fonódik, így öltve körénk a boldogságot. :)
Barátsággal,
Z.